Az ezeréves nyugati határvárunkban, Fraknóban jártunk – képgaléria
Magyarország történelmi területét nemcsak a Kárpátok vonulata jelöli, nyugat felől a Lajta-folyó és a Rozália-hegység szintén az ezeréves természetes határvonalunk része.

A fraknói vár, Fotó: Mayer Jácint
Mitől Rozália? Története hasonló hátborzongató mesén alapul, mint a tőle talán legtávolabbra eső, szintén határvárunknak számító Törcsvárnak. Ott a modern hollywoodi Drakulát költöztették be utólagosan a történelmi falak közé, itt pedig vár gonosz és vérengző úrnője, Rozália kegyetlenkedéseiről volt rettegett a környék. Ő, miután elnyerte méltó büntetését, hosszú időn át éjszakánként megjelent és itt kísértett az öregtoronyban, lépteit és sikolyát sokáig hallani vélték az emberek. A település német neve Forchtenstein, mely a régebbi németben használt Vohrte szóból származhat, és a félelmet jelenti.
A Rozália-hegység egyik dolomit nyúlványán emelkedik a hatalmas erődítmény, Fraknó, melyet a XIII. században határvárként építettek.

A vár a parkoló irányából, Fotó: Mayer Jácint
Fraknó várát 1317-ben emelték a Nagymartoni grófok, akik a lakhelyük után „Fraknó urainak” is nevezték magukat. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is. 1346-ban “castrum Faruhno” néven említik, csak 1441-ben jelenik meg a német “Forchtenstejn”, majd 1478-ban a “Castrum Frakno” elnevezés.
1445-től zálogbirtokká válik, melynek következtében több tulajdonos is megfordul itt, osztrákok és magyarok is vegyesen, majd az 1491-es pozsonyi béke Ausztriához csatolja, így 135 évig osztrák parancsnokság alá kerül. A magyar országgyűlés hiába követeli többször vissza az erősséget, az uralkodó sokáig nem volt hajlandó lemondani erről a hadászati szempontból rendkívül fontos erődítményről.

A díszes belső kapu, Fotó: Mayer Jácint
1622-ben II. Ferdinánd császár Esterházy Miklósnak, a későbbi nádornak, adományozza Fraknó várának és uradalmának zálogát 400000 aranyforintért, cserébe amiért a grófnak át kellett engednie Munkács környékét akkori ellenlábasának, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek. 1626-tól örökbirtok. Gróf Esterházy Miklós a düledező várból hatalmas erődítménnyé bővítette az épületet, bástyákkal erősítette meg, várkápolnát, kincstárt és új lakószárnyakat építtetett. A régi várból csak az öregtorony maradt meg, de erre is újabb szintet húztak, és kialakult a kétemeletes palota. Esterházy Miklós fia, Pál a XVII. század második felében kezdte el a fellegvár kiépítését. Miután 1687-ben birodalmi hercegi rangra emelték, a várat hercegi központjává tette, melyben szenvedélyének hódolva nagy műtárgygyűjteményeket hozott létre, amit később folyamatosan gyarapított. Halála után az erődítmény rendeltetése átalakult, és már nem lakóhelyként, hanem kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált. Pál herceg lovasszobra a belsőudvar közepén fogad minket.

Az öregtorony, Fotó: Mayer Jácint
A vár soha nem került török fennhatóság alá és ellen tudott állni Bocskai István és Bethlen Gábor hadainak is. A térséget az első világháborút követő kaotikus állapotok tragikusan érintik. A Tanácsköztársaság, mint a magyar fennhatóság utolsó hatalomgyakorlója a fraknói kincstárat eltulajdonítja és Budapestre szállíttatja. 1921-ben Ausztriához csatolják a települést, melyet magyar felkelők próbálnak megakadályozni, ezzel destabilizálva egy időre a környéket. A határmódosítási törekvések részleges eredményre vezetnek csupán, melynek következtében a németajkúnak számító Fraknót elveszítjük.

A vár hídja, Fotó: Mayer Jácint
A vár Forchtenstein község felett Sopronból félórányi autózással elérhető, megtekintése magyar nyelvű vezetéssel is lehetséges. A látogatók megismerhetik az Esterházy-család történetét, az erődítményt, és annak páratlanul gazdag gyűjteményeit. A tulajdonosok alakulatainak 400 éves fegyverarzenálján túl, hadizsákmányokat, a kincstár mesterműveit, a vár templomát, konyháját és pékségét, valamint családtörténeti ritkaságokat.

Az ezüst szoba, Fotó: Mayer Jácint
A vár ma is teljes épségben áll, és napjainkban is az Esterházy család tulajdona. Az épületegyüttes a letűnt korok magával ragadó hangulatát idézi, az ezeréves határunkat mutatja, az Őrvidék impozáns jelképe.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy most felfedezett kvarkpár az univerzum kezdetéről árulkodik
Az ukrán külügyminiszter szerint egyértelmű, hogy Oroszország meg akarja támadni egész Európát
A Bibliából ismert szexuális betegség végzetes pusztítást okozhat
Te mennyire ismered a Margitsziget lenyűgöző történetét?
Mátyás kori várkastélyt építenek újjá
Új Ryanair járat indul Budapestről egy csodás horvát tengerparti városba